2009. december 8., kedd

Ódor Ákos: A hadúr csókja


Hothoor, Nartil Hadura szétvetett lábbal állt a Szférák Templomában. Gondosan ügyelt az egyensúlyra, hogy vállai épp annyira lógjanak a feketére lakkozott padlóív fölé, mint annak ellenpárjába, a fehér márvánnyal rakott templomrészbe. Fehér és fekete, élet és halál. Népe, a niamook számára az egyensúly szférái. A Hadúr gondterhelt sóhaj kíséretében szippantotta tüdejébe az ánizsillatot, a levegőt a csarnokok füstölői tették sűrűvé. A templomba beszökő fuvallatok olykor összekeverték a színekre bomló ködöt, meglibbentették a boltívek közé kifeszített kelméket, amelyekbe a leghatalmasabb ikonokat hímezték.